Iskolánk kertvárosi környezetben, Budapest keleti határától mindössze néhány százméternyire működik. Az intézménynek, akárcsak a helységnek, Rákoskertnek valójában nincsen történelme, csak rövid, hat évtizedes története.

A történet 1930-ban kezdődött egy hirdetéssel, amely házhely eladásra hívta fel a figyelmet báró Schell Gyuláné birtokán, a Keletitől 16 km-re fekvő Rákoskerten.

1936-ban a boltok, a posta és az épülő vasútállomás mellett már 4o-45 lakóház is állott, így sürgető szükségként jelentkezett egy iskola megépítése. Ez év nyarán Bóta Lőrinc, frissen végzett szarvaskői tanító a Kucorgó csárda udvarházának egyik szobájában létrehozott magániskolájában kezdte tanítani a rákoskerti gyerekeket.

A tanintézmény első közössége 14 gyerekből állott. A sikeresen működő magániskolát 1937 áprilisában hivatalosan is engedélyezték.

Ezzel az ügyirattal kezdődik a iskola története.

Rákoskerten a házak egyre szaporodtak, s az 1939-40-es tanévre már 86 tanuló iratkozott be. Nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy új iskolára.

A rákoskerti szülők már akkor is szívügyüknek tekintették az iskolát. Átmeneti megoldásként átalakították Tarpataki Mihály családi házát ( már 110 tanulója volt az iskolának ), később két évre bérbe vettek a mai Perec utcában egy kiadó házat.

A háború ellenére 1941-ben elkezdődött Rákoskert legmagasabb pontján, az Erzsébet körút és Margit körút ( Nyomdász utca ) sarkán az új, igazi iskola építése.

1942 szeptemberében megnyílt Rákoskert szellemi központja, az iskola és az el nem készült templomot pótlandó kápolna. A hallatlan nagy létszámú, 50-56 fős osztályok még részben összevontak voltak. A megbízott igazgató Várnagy Miklós volt, a rákoscsabai sugárúti iskola igazgatója, mert a rákoskerti intézmény önállóságot még nem kapott.

1943-ban befejezték az építkezést, elkészült a mai Perec utcai szárny.

1944 őszére ideérkezett a front, a tanítás szünetelt. Az iskola és a környező házak szovjet tábori kórházzá lettek. 1945 februárjában egy fiatal tanító, Diószeghy Géza vezetésével hozzáláttak az iskola rendbe hozásához. 1945 szeptember elsejétől lassan-lassan a régi kerékvágásba tért vissza az élet.

Az 1946 – 47-es tanévben Tátray Ferenc lett az igazgató. Az 1947 – 48-as tanévben megtörtént a végleges elszakadás Rákoscsabától, a rákoskerti iskola végre teljesen önálló lett.

Az intézmény kezd egyre többoldalúvá válni, működnek szakkörök, sportkör, bélyegkör, Vöröskereszt és megalakul a Kossuth Lajos Úttörőcsapat Galambfalvy Katalin tanárnő vezetésével. Ekkor már 210 tanulója és 9 nevelője van az iskolának.

1950 – ben az öt „Rákost” XVII. kerület néven Budapesthez csatolják.

1951 novemberében Tátray Ferencet Czike Károlyné, szül. Ádám Irén váltja fel, mint a kerület első női igazgatója. Az ő vezetése alatt indult el a kisházban a napközi.

1953 február 1- én ismét igazgató változás volt, az ekkor kinevezett Szabó Lajos 15 évig állt az intézmény élén.

1956-ban az iskolai napköziben volt a forradalom vezetősége.

1957-ben az épületet átalakították, a Rózsaszál és Tiszaörs utca sarkán gyakorlókertet alakítottak ki. A tanulólétszám már 300 felett volt, a tantestület létszáma ennek alapján növekedett.

Az 1967-68-as tanévtől ismét változás történt az iskola élén, Greguss József lett az új igazgató. 1973-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette nagyszerűen az iskolát. Elévülhetetlen érdeme egyrészt az új iskola építése, valamint Rákoskert és az iskola történetének feldolgozása. Iskolaigazgatóként vállalta a közéleti szereplést is, ezzel is segítve a település fejlődését.

1968-ban a 400 fős tanulólétszámmal már három műszakban folyt a tanítás, így a kerületi tanács döntése alapján 4 tantermes épülettel bővülhetett az iskola. A tanulólétszám állandó növekedése miatt az 1972 január 8-án átadott tantermek ismét kevésnek bizonyultak.

1973-tól Kiss Antal lett az igazgató, aki a hagyományok mellett rengeteg pedagógiai újítást vezetett be. Az ország első öt iskolája közt a rákoskerti szervezte meg a modern klub-napközis foglalkoztatást, bevezette a második idegen nyelv tanítását, az angolt, megépült a pinceklub. Az itt folyó pedagógiai munkának országos híre volt, melyet az idelátogató pedagógusok nagy száma is bizonyított. Közben szinte minden évben folyt valami átalakítás, mivel a lassan 800 felé közeledő tanulólétszámot az épületegyüttes nem tudta befogadni.

A tarthatatlan állapotot oldotta fel az 1982-ben megnyílt Zrínyi úti iskola, ahova minden évfolyamból egy-egy osztályt átvittek. 23 tanulócsoporttal folyt a további munka a rákoskerti iskolában. Kiss Antal a Zrínyi úti iskola igazgatója lett, az Erzsébet körúton Bakos Lajosné 1o éven keresztül vezette iskolánkat. Az ő igazgatása idején épült fel a tornaterem, és vált lehetővé az egy műszakos tanítás.

Az 1991-92-es tanévben kezdődött el az előkészítő munka annak érdekében, hogy az iskola Kossuth Lajos nevét felvegye. A tantestület vezetésével a diákok komoly versenyeken vettek részt, hely- és iskolatörténeti kutatások folytak a múlt feltérképezésére. Véghely Tamásné vette át a nyugdíjba vonuló Bakos Lajosnétól az igazgatói feladatokat, s az ő vezetése idején vette fel az intézmény a Kossuth Lajos Általános Iskola nevet.

A növekvő tanulólétszám, a különböző időszakokban épült épületrészek állaga szükségessé tette az intézmény rekonstrukcióját, bővítését. A fenntartó önkormányzat nagy terhet vállalva, egyéves előkészítő folyamat után a 2002-2003. tanévben 6 hónap alatt végrehajtotta az átépítést. A tanulócsoportok kerületi intézményekben kaptak elhelyezést, s délelőtt, délután folyt a tanítás.

Véghely Tamásné igazgatói tevékenysége alatt az épület megújult. 2003. március 20-án ünnepélyes keretek között vette át a tanulóifjúság és a nevelőtestület az épületet.

A Jelen

A Budapest XVII. Kerületi Kossuth Lajos Általános Iskola Budapest XVII. kerület Rákoskert kerületrészén található kertvárosi övezetben. Fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, működtetője a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Osztályaink száma huszonöt, a napközi, illetve a tanulószoba tizenhárom csoporttal működik, tanulólétszámunk 596 fő. Az elmúlt esztendők tendenciáját figyelembe véve az érdeklődés iskolánk iránt töretlen, sőt az elsős beiskolázás iránti szülői igény évről-évre nő. A meghatározó intézményi profilok közül kiemelendő a torna (Rákoskerti Torna Kupa), az emelt szintű angol oktatás, ezek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a középfokú beiskolázás szempontjából meghatározó magyar nyelv-és irodalom, valamint matematika oktatására is. A differenciálás és tehetséggondozás valamennyi évfolyamon jelen van, szakköri kínálatunk, valamint nevelőtestületünk számára szervezett belső továbbképzéseink messzemenően biztosítják eme tevékenységek minél hatékonyabb megvalósulását. Az Örökös Ökoiskola cím kötelez bennünket arra, hogy a környezettudatos szemlélet kialakítását a mindennapos nevelés-oktatás gyakorlatában megvalósítsuk. Iskolánk rendszeresen képviselteti magát valamennyi tanulmányi területen a különböző szintű tanulmányi versenyeken. A Határtalanul pályázati lehetőségnek köszönhetően diákjaink képet kapnak a Kárpát-medencei magyarság történelmi- kulturális-néprajzi vonatkozásairól. Fejlesztő pedagógusaink segítségével biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő tanulóink szakszerű ellátását.

Közel egy esztendő megbízott intézményvezetői tevékenységet követően, 2016. augusztus 16-tól Csébi András kinevezett intézményvezető vezeti az intézményt. A 2017-es esztendő változást hozott a fenntartás-működtetés szerkezetében. Mind a fenntartás, mind pedig a működtetés az állam kezelésébe került, ezen feladatokat a Kelet-Pesti Tankerületi Központ látja el. Iskolánk tanulólétszáma tovább növekedett, képzési kínálatunk növekedett azzal, hogy a 2017-2018-as tanévtől kezdődően biztosítjuk a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolával együttműködve a szolfézsoktatás helyi megvalósulását.