Iskolánk kertvárosi környezetben, Budapest keleti határától mindössze néhány száz méternyire működik. Az intézménynek, akárcsak a helységnek, Rákoskertnek valójában nincsen történelme, csak rövid, hat évtizedes története.
A történet 1930-ban kezdődött egy hirdetéssel, amely házhely eladásra hívta fel a figyelmet báró Schell Gyuláné birtokán, a Keleti pályaudvartól 16 km-re fekvő Rákoskerten.
1936-ban a boltok, a posta és az épülő vasútállomás mellett már 4o-45 lakóház is állott, így sürgető szükségként jelentkezett egy iskola megépítése. Ez év nyarán Bóta Lőrinc, frissen végzett szarvaskői tanító a Kucorgó csárda udvarházának egyik szobájában létrehozott magániskolájában kezdte tanítani a rákoskerti gyerekeket. A tanintézmény első közössége 14 gyerekből állott. A sikeresen működő magániskolát 1937 áprilisában hivatalosan is engedélyezték. Ezzel az ügyirattal kezdődik a iskola története.
Rákoskerten a házak egyre szaporodtak, s az 1939-40-es tanévre már 86 tanuló iratkozott be. Nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy új iskolára.
A rákoskerti szülők már akkor is szívügyüknek tekintették az iskolát. Átmeneti megoldásként átalakították Tarpataki Mihály családi házát (már 110 tanulója volt az iskolának), később két évre bérbe vettek a mai Perec utcában egy kiadó házat.
A háború ellenére 1941-ben elkezdődött Rákoskert legmagasabb pontján, az Erzsébet körút és Margit körút (Nyomdász utca) sarkán az új, igazi iskola építése.
1942 szeptemberében megnyílt Rákoskert szellemi központja, az iskola és az el nem készült templomot pótlandó kápolna.
A hallatlan nagy létszámú, 50-56 fős osztályok még részben összevontak voltak. A megbízott intézményvezető Várnagy Miklós volt, a rákoscsabai sugárúti iskola intézményvezetője, mert a rákoskerti intézmény önállóságot még nem kapott.
1943-ban befejezték az építkezést, elkészült a mai Perec utcai szárny.
1944 őszére ideérkezett a front, a tanítás szünetelt. Az iskola és a környező házak szovjet tábori kórházzá lettek. 1945 februárjában egy fiatal tanító, Diószeghy Géza vezetésével hozzáláttak az iskola rendbehozásához. 1945. szeptember elsejétől lassan-lassan a régi kerékvágásba tért vissza az élet.
Az 1946 – 47-es tanévben Tátray Ferenc lett az intézményvezető. Az 1947 – 48-as tanévben megtörtént a végleges elszakadás Rákoscsabától, a rákoskerti iskola végre teljesen önálló lett.
Az intézmény kezd egyre többoldalúvá válni, működnek szakkörök, sportkör, bélyegkör, Vöröskereszt és megalakul a Kossuth Lajos Úttörőcsapat Galambfalvy Katalin tanárnő vezetésével. Ekkor már 210 tanulója és 9 nevelője van az iskolának.
1950 – ben az öt „Rákost” XVII. kerület néven Budapesthez csatolják.
1951 novemberében Tátray Ferencet Czike Károlyné, szül. Ádám Irén váltja fel, mint a kerület első női intézményvezetője. Az ő vezetése alatt indult el a kisházban a napközi.
1953. február 1- jén ismét intézményvezető változás volt, az ekkor kinevezett Szabó Lajos 15 évig állt az intézmény élén.
1956-ban az iskolai napköziben volt a forradalom vezetősége.
1957-ben az épületet átalakították, a Rózsaszál és Tiszaörs utca sarkán gyakorlókertet alakítottak ki.
A tanulólétszám már 300 felett volt, a tantestület létszáma ennek alapján növekedett.
Az 1967-68-as tanévtől ismét változás történt az iskola élén, Greguss József lett az új intézményvezető. 1973-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette nagyszerűen az iskolát. Elévülhetetlen érdeme egyrészt az új iskola építése, valamint Rákoskert és az iskola történetének feldolgozása. Intézményvezetőként vállalta a közéleti szereplést is, ezzel is segítve a település fejlődését.
1968-ban a 400 fős tanulólétszámmal már három műszakban folyt a tanítás, így a kerületi tanács döntése alapján 4 tantermes épülettel bővülhetett az iskola.
A tanulólétszám állandó növekedése miatt az 1972. január 8-án átadott tantermek ismét kevésnek bizonyultak.
1973-tól Kiss Antal lett az intézményvezető, aki a hagyományok mellett rengeteg pedagógiai újítást vezetett be. Az ország első öt iskolája közt a rákoskerti szervezte meg a modern klubnapközis foglalkoztatást, bevezette a második idegen nyelv tanítását, az angolt, megépült a pinceklub.
Az itt folyó pedagógiai munkának országos híre volt, melyet az idelátogató pedagógusok nagy száma is bizonyított.
Közben szinte minden évben folyt valami átalakítás, mivel a lassan 800 felé közeledő tanulólétszámot az épületegyüttes nem tudta befogadni.
A tarthatatlan állapotot oldotta fel az 1982-ben megnyílt Zrínyi úti iskola, ahova minden évfolyamból egy-egy osztályt átvittek. 23 tanulócsoporttal folyt a további munka a rákoskerti iskolában. Kiss Antal a Zrínyi úti iskola intézményvezetője lett, az Erzsébet körúton Bakos Lajosné tíz éven keresztül vezette iskolánkat.
Az ő igazgatása idején épült fel a tornaterem, és vált lehetővé az egy műszakos tanítás. Az 1991-92-es tanévben kezdődött el az előkészítő munka annak érdekében, hogy az iskola Kossuth Lajos nevét felvegye. A tantestület vezetésével a diákok komoly versenyeken vettek részt, hely- és iskolatörténeti kutatások folytak a múlt feltérképezésére. Véghely Tamásné vette át a nyugdíjba vonuló Bakos Lajosnétól az intézményvezetői feladatokat, s az ő vezetése idején vette fel az intézmény a Kossuth Lajos Általános Iskola nevet.
A növekvő tanulólétszám, a különböző időszakokban épült épületrészek állaga szükségessé tette az intézmény rekonstrukcióját, bővítését. A fenntartó önkormányzat nagy terhet vállalva, egyéves előkészítő folyamat után a 2002-2003. tanévben hat hónap alatt végrehajtotta az átépítést. A tanulócsoportok kerületi intézményekben kaptak elhelyezést, s délelőtt, délután folyt a tanítás.
Véghely Tamásné intézményvezetői tevékenysége alatt az épület megújult.
2003. március 20-án ünnepélyes keretek között vette át a tanulóifjúság és a nevelőtestület az épületet.
A 2003-2004-es tanévtől kezdődően Áldási Edit vette át az intézmény irányítását. A 2002-től lassú stagnálást mutató tanulólétszám a 2005-2006-os tanévtől örömteli módon növekedésnek indult, ebben a tanévben ismét elérte a 460-as létszámot.[1] A kiemelt nevelési-oktatási területek között szerepelt az alapkészségek fejlesztése, az emelt szintű idegen nyelv oktatása, a környezeti nevelés, a testnevelési program, valamint az informatikai oktatás kibővítése.
A dologi fejlesztések vonatkozásában képviselői támogatásból elkészült az új kézilabdapálya, komoly fejlesztések történtek az iskolai számítógép-park vonatkozásában. A nevelőtestület tagjai több pályázat megírásában jeleskedtek, a pályázaton elnyert összegek jelentős mértékben támogatták iskolánk különböző programjait. Az Intézményi Minőségirányítási Program konzekvens működtetése kapcsán mind a tanulói, pedagógus munka értékelése, mind az egyes intézményi mérések kapcsán, mind pedig az intézmény külső-belső kapcsolati rendszerét tekintve figyelemre méltó eredmények születtek. Az évtized végén iskolánk új vezetéssel kezdte meg nevelő-oktató munkáját. 2009-ben Georgita Imre intézményvezető ötéves megbízatása kezdődött el. Az új vezetés stratégiai célrendszer meghatározása célul tűzte ki az iskola előremutató tradícióinak ápolását, az intézmény pozitív kerületi beágyazottságának fenntartását, ugyanakkor számolnia kellett az emelkedő tanulólétszám által előidézett strukturális változások iránti igényekkel. Az elmúlt esztendők tartósan magas – hatszáz főt megközelítő[2] – tanulólétszáma szükségessé tette új tantermek kialakítását, a gazdasági, valamint iskolatitkári adminisztráció, az intézményvezetés elhelyezésének átsrukturálását. A 2013-2014-es tanévben az első évfolyamon már négy osztály indítása vált szükségessé.
A köznevelésben a 2010 utáni időszakban bekövetkező jelentős mértékű koncepcióváltás által megjelenő új feladatoknak iskolánk nevelőtestülete igyekezett legjobb tudása szerint megfelelni. Nagyobb zökkenőktől mentesen lezajlott a fenntartó és a működtető szétválasztása, a pedagógus életpálya-modell bevezetéséből adódó új követelmények elfogadása. 2014 augusztusának közepétől a felső tagozat közvetlen irányítását új intézményvezető-helyettes, Csébi András vette át. A 2014-2015-ös tanév második felében sikeresen megtörténtek az első pedagógusminősítések, a tanév végén pedig megkezdődött a felkészülés a pedagógus önértékelés, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés bevezetéséből adódó feladatokra, amelyek a 2015-2016-os tanévben tovább folytatódtak.
Új változást jelentett az intézmény életében, hogy a 2015-2016-os tanévben 2015. november 16-tól az addigi általános intézményvezető-helyettes, Csébi András megbízott intézményvezetőként vezette az intézményt az előző intézményvezető tanév közbeni távozása miatt. A 2015-2016-os tanév során lezajlott intézményvezetői pályázatok eredményeképpen 2016. augusztus 16. napjától Csébi András kinevezett intézményvezetőként áll immáron az iskola élén, az alsó tagozat közvetlen szakmai irányítását továbbra is Virághné Sütő Gabriella végezte, a felső tagozat közvetlen szakmai irányítását pedig az új intézményvezető-helyettes, Veressné Kristó Annamária látta el. Az intézmény – 2017. január elsejétől a Kelet-Pesti Tankerületi Központ fenntartásában és működtetésében – 620 tanulóval – az eddigi legmagasabb tanulólétszám-, 25 osztállyal, valamint 60 fő pedagógussal látta el a XVII. kerületben széleskörűen elismert köznevelési feladatait. 2019 augusztusától az 1-4. évfolyam közvetlen irányítását az intézményvezető-helyettesi megbízás lejárta miatt Virághné Sütő Gabriellától Szalay Kornélia intézményvezető-helyettes vette át. Intézményünk történetében a 2010-es évek második fele az intézmény iránti érdeklődés átmeneti csökkenését eredményezték. Ez megmutatkozott többek között az első évfolyamokra történő beiskolázási mutatókban is. Ez a tendencia azonban a 2020-as évek elejére gyökeres fordulatot vett. Az alsó tagozaton elindított innovációs folyamatok (szakköri kínálat bővítése, az iskola körzethatárának a módosítása, új oktatási programokhoz történő csatlakozás, a beiskolázási stratégia új alapokra helyezése, stb.) az első évfolyamokon megnövelték a beiratkozók létszámát, a kedvező folyamat eredményeképpen 2022-ben, valamint 2023-bannégy-négy első osztály indítására nyílt lehetőség. Intézményünk fokozni tudta a beágyazottságát, ismertségét nemcsak a kerületen belül, hanem azon kívül is.
Az ismertség növekedéséhez hozzájárultak azok a nem csupán az első évfolyamhoz vagy az alsó tagozathoz köthető innovációk, amelyek tradícióként épülnek be az iskola működésébe. A szülői partnerközösséggel történő kapcsolat erősítését szolgálják a jótékonysági családi napok a tanév vége felé, az adventi vásárok a karácsonyt megelőző napokban, tanulóink tehetségéről tanúbizonyságot tevő Kossuth-gála rendezvények.
A 2020-as évek első felében hosszú idő után felgyorsultak az infrastukturális fejlesztések. 2023-ban a Magyar Kézilabda Szövetség pályázati konstrukciójában felújításra került a tornaterem, 2024 tavaszán elkészült az öltözők rekonstrukciója, a Kerti Rakoncátlanok Alapítvány finanszírozása, támogatása révén elkészült az alsó tagozat játszóterének műfüvesítése, a felső tagozat öltözőszekrényeinek részleges felújítása, az aszfaltos nagy udvar, valamint az alsó tagozat játszótere közötti átkötő lejáró betonfelületének kiváltása ütéscsillapító gumiburkolattal, 2024 nyarán ugyancsak régi hiánypótlásként megvalósult az intézmény Nyomdász utcai hátsó bejáratának teljes körű felújítása. 2025 tavaszán a kisház külső homlokzatszigetelési munkálatai is megkezdődtek. Intézményünk dologi, szakmai eszközállománya ugyancsak jelentős mértékben gyarapodott.
- 1] Vezetői önértékelés – Kossuth Lajos Általános Iskola 1171 Budapest XVII. Erzsébet krt. 56. – Budapest, 2006. március 29. – Készítette és összeállította: Áldási Edit igazgató – 12.o. – a továbbiakban: Vezetői önértékelés
- [2] Erre vonatkozóan az OSAP-jelentéseken kívül információként szolgál: A Budapest XVII. Kerületi Kossuth Lajos Általános Iskola tanév végi beszámolója 2014-2015. – a továbbiakban: Tanév végi beszámoló 2014-2015.