Ma Dr. Pinczel Petrát szeretnénk bemutatni.
#iskolakorfutas#vidadomb#merzsetura#auladiszko#nefussalepcson#kossuthosvagyok#bésvoltam#bringavalasuliba
…ezek jutottak eszembe, mikor felkértek, hogy öregdiákként idézzem fel, milyen volt a Kossuthba járni több, mint 25 évvel ezelőtt. Tulajdonképpen akkor még nem is volt Kossuth. Hetedikes koromban kapta az iskola a nevét és emlékeim szerint a névadó versenyen egész jó helyezést értünk el az osztállyal (vagy megnyertük?).
Az általános iskola után szűknek éreztem a kertvárosi légkört, messzebbre akartam menni annál, amit biciklivel elérek, nagyobb játszótér kellett, hangosabb barátok és nagyobb kalandok.
Miután 1995-ben végeztem, egy rangos belvárosi gimnáziumba kerültem magyar-nyelvi szakra, majd innen a jogi egyetemre. A szakmai gyakorlatomat egy budapesti kerületi bíróságon töltöttem büntető ügyszakon, de a diploma után egy állásinterjú az ügyvédi irodák irányába sodort és gazdasági joggal kezdtem foglalkozni: állami és uniós pályázatokkal, állami szervezetek gazdálkodásával. Néhány rövid életű és inkább tapasztalatszerzésnek, mintsem sikernek mondható elkalandozásom volt a jog egyéb területeire, de végül maradtam a kaptafánál és a gödöllői egyetemen felelek a közbeszerzésekért.
Két gyermekem van, a fiam „voltkossuthos”-ként már hatosztályos gimnáziumba jár, a lányom viszont jövőre lesz felsős a Kossuthban. Nem volt kérdés, hogy ide járjanak…
…mert itt, ha bringára pattannak, akkor biztos van közel egy barát, akivel egyik játszótérről a másikra tekerhetnek és ha nagyobb, hangosabb kalandra vágynak majd, akkor bízom benne, hogy a „kossuthos évek” erre is felkészítik majd őket.
